27 | Babka (nagymama), Fehéroroszország

A balti államok, az oroszok, az ukránok és a lengyelek között megbújva gömbölyödik a fehéroroszok, vagy - saját kérésükre inkább - beloruszok országa.

a miri várkastély napnyugtakor (photo credit)

Hogy miért éppen fehérek, arra még ők maguk sem tudják a választ. Nevük vagy a tatárok térképeinek fel nem fedezett fehér foltjaira eredeztethető vissza, vagy a fekete balti pogányoktól való megkülönböztetést szolgálta, vagy pedig az itt élő népek egykori fehér ruházatára utal.

Miután körüljártam az etimológiai kérdéskört, rögtön gyakorlatiasabb dolgokra terelném a szót. Minszkben gyártják ugyanis az egyik legvagányabb tűzpiros járgányt - a Belarus traktort. BFF-fel nosztalgiáztunk is egy kicsit, mert még mi is emlékszünk a hőskorra, amikor minden szakmai meggyőződés ellenére azért telepítették a szőlőültetvényeket 3 méteres sorközzel, hogy elférjen az annak idején oly divatos daliás masina. (Ma már persze sokkal nagyobb a traktorválaszték, így nem a gombhoz kell varratni a munkásruhát.)

a Nemzeti Akadémiai Opera- és Balettszínház épülete Minszkben (photo credit)

Azért a gépiparnál sokkal izgalmasabb látnivalók is vannak Fehéroroszországban. Példátlan összefogást testesít meg a tíz országon átívelő Struve földmérő vonal világörökségi védelem alá helyezése. Ezt a 265 pontból álló mérőrendszert a XIX. század első felében a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig 2850 kilométer hosszan építették ki, hogy segítségével megállapítsák a földgolyó pontos nagyságát és alakját, hiszen bolygónk formája nem tökéletes gömb, hanem a sarkoknál kissé lapított. A terv sikerrel járt, és száz évvel később a műholdak is igazolták a számítások helyességét. Ma összesen 34 mérőpont áll UNESCO-oltalom alatt, melyből öt Fehéroroszországban található.

a Struve földmérő vonalat 2007-ben bélyegen is megörökítették (photo credit)

Végül - mielőtt a vacsorára terelném a szót - Marc Chagallnak is szentelek néhány gondolatot. Vicebszk mellett, egy kis faluban látta meg a napvilágot, s itt töltötte gyermekkorát, melyre szívesen emlékezett festményein is. Ma természetesen múzeum őrzi a művész emlékét.

Chagall: Ház Lioznában (1908) (photo credit)

Ahhoz, hogy méltóképpen megmagyarázzam a vacsora nevének jelentését, kicsit bele kell mélyednem a balti konyhaművészet történetébe. Először is, nem kell megijedni, a fehéroroszok nyilván nem a békésen kötögető nénikéket szánják főfogásnak, hanem valószínűleg a nagyszülők mindenkori társadalmi és gazdasági helyzetével hozható összefüggésbe a megnevezés. A babka egy burgonyából, hagymából és szalonnából készült tortaszerű étel, és a Közel-Keletről származik, ahonnan zsidó bevándorlók hozták magukkal az észak-európai országokba. Nem tévesztendő össze a hasonló nevű édes lengyel ünnepi süteménnyel, ami szintén zsidó eredetű - a félreértések elkerülése érdekében a fehérorosz babkát kartofelnaya babkának, azaz krumplis babkának is szokták nevezni. 

A mediterrán térségben ma is létezik kóser formája, csak ott kugelnek hívják: tésztából, cukkiniből, vagy sárgarépából készítik, és leginkább pudingra emlékeztet. Viszont a Baltikum gasztronómiájában a XIX. század végén végérvényesen elfoglalta uralkodó pozícióját a krumpli, s így a kugel - illetve immár kugelis - alapanyagává is vált. S, hogy a fehérorosz név végül is az olcsó alapanyagokra, és az egyszerű, vidékies jellegre utal-e, vagy pedig az ételt tortaszerű mivolta hozza párhuzamba az édes babkával - sajnos nem sikerült kiderítenem.

Fehérorosz burgonyatorta

10 dkg szalonna

2 közepes fej vöröshagyma

50 dkg burgonya

só

bors

köménymag

tejföl a tálaláshoz

A szalonnát felkockázzuk, és egy serpenyőben lassan kiolvasztjuk. A hagymát felaprítjuk, nagy részét (kb. az összes mennyiség háromnegyedét) a sült szalonnához tesszük, és alacsony lángon üvegesre pirítjuk.

A burgonyát meghámozzuk, és lereszeljük. Hozzákeverjük a nyersen hagyott maradék felaprított hagymát, valamint a pirított hagymás szalonnát. Őrölt köménymaggal, borssal ízesítjük, megsózzuk, és egyenletesen elkeverjük. Alaposan kizsírozott sütőedénybe simítjuk, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. 

Melegen tálaljuk, tejfölt kínálunk hozzá.

Epilógus: krumpliból van, tehát szerintem ez már csak jól indulhat! Emil is értékelte - kétszer is szedett, pedig már leültünk filmet nézni, de azért megvártam. Egyébként könnyen, gyorsan elkészíthető, és valóban finom - mint általában a vidéki ételek szoktak lenni. A tejföl fontos hozzá, anélkül elég nehéz lenne, megfeküdné a gyomrot. Talán valamivel könnyebb, ha nem szalonnát, hanem libahájat használunk hozzá.