A mai Koreák története az ősi birodalom, a Kodzsoszon megalapításával kezdődött még időszámításunk előtt 2333-ban. Az ókortól kezdve aztán folyamatosan nyomon követhető a királyságok sora - közbeiktatva némi tatárjárást és japán megszállást - egészen a II. világháború végéig, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok munkájuk jól megérdemelt gyümölcseként megosztoztak a Koreai-félsziget feletti irányításon.
A déli rész azóta már hat ízben (utoljára 1987-ben) kiáltotta ki a köztársaságot, s ma Ázsia második legdemokratikusabb állama. De Dél-Korea nemcsak társadalmilag, hanem gazdasági szempontból is a világ élvonalába tartozik. A hatvanas években kezdődő harmincéves fejlődés akkora volt, mint egy jókora tigrisugrás.
A jól ismert tévé-, mobiltelefon- és autómárkák mellett a külön iparágként kezelt koreai popkultúra is igencsak népszerűvé vált az elmúlt években, főleg a közeli országokban. Elsősorban Japánban, Tajvanon, és Hong Kong-ban terjed a koreai hullám, azaz a hallyu, de a keleti értékrend és életfelfogás szerint megkomponált szappanoperák és slágerek már a világ nyugati végén is hódítanak. Ebből Korea turizmusa is sokat profitál, hiszen a kereslet nemcsak a modern szórakoztatóipari termékeket érinti, hanem a számtalan történelmi emlék, a dolmenek, pagodák és sztúpák is rengeteg látogatót vonzanak.
A koreai udvari konyha, vagyis a több, mint 500 éven keresztül uralkodó Csoszon-dinasztia gasztronómiai művészete is az érdeklődés tárgyát képezi: ez nem csupán recepteket és ételleírásokat jelent, hanem a fogások felszolgálási rendjét és a terítékeket is meghatározza.
A koreai konyha elengedhetetlen eleme a kimcshi. Ez gyakorlatilag egy fermentált savanyúság, vagyis hasonló a mi kovászos uborkánkhoz, vagy a savanyú káposztához. Mindenhez esznek kimcshit, és mindenféle ételt is - leveseket, köreteket, lepényeket - készítenek belőle, sőt, Szöulban még múzeuma is van, ahol majdnem 200 receptet tartanak nyilván.
Most nem vállaltam be a kimcshikészítést, inkább egy fűszeres marha mellett tettük le voksunkat. A bulgogi név szó szerint a tűz és a hús szavakra fordítható le, tehát nagyjából tüzes húst jelent. Ez az elkészítés módjára utal: a bulgogi ideális esetben szabad tűz felett sül. A vékony szeletekre vágott, marinált és nyárson grillezett marhahúst már az ezerötszáz évvel ezelőtt fennálló Kogurjo államban is ismerték, a Csoszon udvari konyhakultúrában pedig elsősorban a gazdagok és nemesek asztalán fordult elő.
Korea turisztikai honlapja - egy tisztes iparág kirakatához méltóan - sok szép és igényes kiadványt kínál letöltésre, köztük természetesen egy precíz receptfüzetet. Ez a bulgogi receptjéhez a marhahúson kívül sárgarépát, siitake gombát, hagymát és póréhagymát, marinádként pedig szójaszósz, ananászlé, szezámolaj és fűszerek keverékét ajánlja. A hozzávalók közül mi két dolgot helyettesítettünk: a siitake gombát - amit egyébként előre csomagolt egységekben árulnak a bejáratott hipermarketben - mennyiségi megfontolások miatt lédig barna csiperkére cseréltük, az aranyárban mért szezámolaj helyett pedig egyszerűen olívaolajat és napraforgóolajat használtunk. A literes kiszerelésben kapható ananászlevet azért szívesen bevállaltuk.
Koreai fűszeres marhacsíkok
30 dkg sütni való marhahús (pl. comb, bélszín)
10 dkg sárgarépa
2-3 fej gomba (siitake, csiperke)
1 közepes hagyma
10 dkg póréhagyma
10 evőkanál víz
4 evőkanál szójaszósz
4 evőkanál ananászlé
2 evőkanál étolaj (szezámolaj, olívaolaj, napraforgóolaj)
2 teáskanál kristálycukor
2 gerezd fokhagyma
2 teáskanál szezámmag
1/2 teáskanál őrölt fekete bors
A marhahúst 3 mm vékony szeletekre vágjuk, és konyhai papírtörlővel leitatjuk róla a kiengedett levet. A sárgarépát, gombát, hagymát és póréhagymát vékonyan felkarikázzuk.
A vizet, szójaszószt, ananászlevet, étolajat, kristálycukrot, zúzott fokhagymát, összetört szezámmagot és a fekete borsot összekeverjük.
A marinádot a többi előkészített hozzávalóra öntjük, és alaposan elkeverjük. Legalább tíz percig állni hagyjuk, majd felforrósított serpenyőben néhány perc alatt készre pirítjuk, hogy a fűszeres szaft is kellőképpen besűrűsödjön.
Rizzsel tálaljuk.
Epilógus: már a frissen kikevert marinád is nagyon finom volt (ez szerencsére a pirítás végére sem változott), viszont a marhahús vásárlására érdemes odafigyelni. Gusztáv a mi példányunkat például máris nyugdíjazott tehénnek titulálta. Azért megbirkóztunk a vacsorával, sőt! Kifejezett ajánlott recept, de aki biztosra akar menni, válasszon inkább borjúhúst.
 |
| a Cheonjiyeon-vízesés Jeju szigetén (photo credit) |
 |
| az 1988-as olimpia alkalmából épített 63 Building még mindig a világ legmagasabb arannyal bevont épülete (photo credit) |
 |
| a Gyeongbokgung-palota Szöulban (photo credit) |
A koreai konyha elengedhetetlen eleme a kimcshi. Ez gyakorlatilag egy fermentált savanyúság, vagyis hasonló a mi kovászos uborkánkhoz, vagy a savanyú káposztához. Mindenhez esznek kimcshit, és mindenféle ételt is - leveseket, köreteket, lepényeket - készítenek belőle, sőt, Szöulban még múzeuma is van, ahol majdnem 200 receptet tartanak nyilván.
Most nem vállaltam be a kimcshikészítést, inkább egy fűszeres marha mellett tettük le voksunkat. A bulgogi név szó szerint a tűz és a hús szavakra fordítható le, tehát nagyjából tüzes húst jelent. Ez az elkészítés módjára utal: a bulgogi ideális esetben szabad tűz felett sül. A vékony szeletekre vágott, marinált és nyárson grillezett marhahúst már az ezerötszáz évvel ezelőtt fennálló Kogurjo államban is ismerték, a Csoszon udvari konyhakultúrában pedig elsősorban a gazdagok és nemesek asztalán fordult elő.
Korea turisztikai honlapja - egy tisztes iparág kirakatához méltóan - sok szép és igényes kiadványt kínál letöltésre, köztük természetesen egy precíz receptfüzetet. Ez a bulgogi receptjéhez a marhahúson kívül sárgarépát, siitake gombát, hagymát és póréhagymát, marinádként pedig szójaszósz, ananászlé, szezámolaj és fűszerek keverékét ajánlja. A hozzávalók közül mi két dolgot helyettesítettünk: a siitake gombát - amit egyébként előre csomagolt egységekben árulnak a bejáratott hipermarketben - mennyiségi megfontolások miatt lédig barna csiperkére cseréltük, az aranyárban mért szezámolaj helyett pedig egyszerűen olívaolajat és napraforgóolajat használtunk. A literes kiszerelésben kapható ananászlevet azért szívesen bevállaltuk.
Koreai fűszeres marhacsíkok
30 dkg sütni való marhahús (pl. comb, bélszín)
10 dkg sárgarépa
2-3 fej gomba (siitake, csiperke)
1 közepes hagyma
10 dkg póréhagyma
10 evőkanál víz
4 evőkanál szójaszósz
4 evőkanál ananászlé
2 evőkanál étolaj (szezámolaj, olívaolaj, napraforgóolaj)
2 teáskanál kristálycukor
2 gerezd fokhagyma
2 teáskanál szezámmag
1/2 teáskanál őrölt fekete bors
A marhahúst 3 mm vékony szeletekre vágjuk, és konyhai papírtörlővel leitatjuk róla a kiengedett levet. A sárgarépát, gombát, hagymát és póréhagymát vékonyan felkarikázzuk.
 |
| szójaszószból, ananászléből, olajból és fűszerekből kevert marinád |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése