"Aki ivott a Nílus vizéből, az visszakívánkozik hozzá, mert szomját nem oltja semmiféle más föld vize" - így búsul Waltari regényében a Thébából száműzött Szinuhe, mikor mardosó honvággyal emlékezik szülővárosára, az akkori fővárosra. Az Egyiptom sivár földjét átszelő hatalmas, életet hozó folyó zöld csíkot vág a sárga Szaharában, s ez varázslatos hatalommal ruházta fel már a történelem kezdetei óta. Az ország ókori neve Kemet volt, ami "fekete föld"-et jelent, s ez egyértelműen megkülönböztette a "deseret"-től, a "vörös föld"-től, azaz attól, ahogyan a sivatagot hívták. A Nílus rendszeres, az év négy hónapját átívelő áradásakor gazdag üledék rakódott két partjára, így a folyó visszahúzódásakor termékeny talajt hagyott maga után. Aztán 1970-ben elkészült a folyamszabályozó Asszuáni-gát, s a gyapot-, gabona-, cukornádültetvények és kertészetek immár intenzív, öntözött mezőgazdasági kultúrák lettek.
Egyiptom legjelentősebb városai, mind ókori, mind mai történetének legfontosabb színhelyei - Asszuán, Luxor, Aszjút, Fajjúm, Gíza, Kairó, Alexandria, Port-Szaíd - szépen sorban a folyó mentén fekszenek.
Bár az ország hatalmas, hiszen területe meghaladja az egymillió négyzetkilométert, a 86 millió egyiptomi jelentős része a Nílus 40.000 négyzetkilométernyi partvidékén él.
Egy másik viszonylag sűrűn lakott országrész a már Ázsiához tartozó Sínai-félsziget, amit helyi nevén a "türkiz földjének" is hívnak, utalva arra, hogy e terület már évezredek óta a kék drágakő jelentős lelőhelye.
Az Ótestamentum számos jelenetének helyszínéül szolgáló Sínai-hegy lábánál található az Alexandriai Katalinnak szentelt ortodox keresztény kolostor is, mely ma a világ legrégebbi folyamatosan működő kolostora. Egyébként itt őrzik Mohamed próféta egyik kéziratát is, melyben a nemes vallásalapító pártfogásáról és megbecsüléséről biztosította az itt élő szerzeteseket. A cudar világtól a helyi beduin törzsekből verbuválódott katonák védelmezték a szent helyet, akik cserébe még mecsetet is kaptak a kolostor falain belül. Igaz, hogy ezt végül sosem használták, mert valahogy nem sikerült pontosan a Kába felé tájolni az imafülkét, de hát a szándék a lényeg - a Szent Katalin-kolostor mindenesetre ma három nagy világvallás zarándokhelye.
Az alapvetően arab ország területén, egészen pontosan a Nílus deltavidékén, a Nátron-völgyben található egy másik keresztény egyház, a kopt egyház négy kolostora is. 1935-ben a közelben zuhant le Antoine de Saint-Exupéry repülőgépe, aki navigátorával együtt csodával határos módon túlélte a balesetet, s a megrendítő esemény később fő művének kerettörténetét adta.
Egyiptomban meglehetősen drága portéka a hús, így nem meglepő, hogy Kairó utcáin a vegetáriánus ételek kifejezetten kedvező áron érhetőek el. Az egyik legnépszerűbb fogás, a nemzeti ételnek tartott koshari is lencséből, rizsből, tésztából, valamint paradicsomszószból áll - ott tartózkodásunk során majdnem minden nap rendeltünk egy adagot a falafelek és kibbehek mellé, annyira ízlett Rezsőnek a sokféle hozzávalóból összeállított kiadós egytálétel. Egy mediterrán szakácskönyvben találtam azt a receptet, amit végül megfőztünk.
Egyiptomi rizses-lencsés egytálétel
Hozzávalók a rizses lencséhez:
olívaolaj
2 közepes fej hagyma
5 dkg üvegtészta
1,5 dl lencse
1,5 dl rizs
só
Hozzávalók a paradicsomszószhoz:
olívaolaj
1 kisebb fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
4 paradicsom
fekete bors
csilipaprika ízlés szerint
Egy mélyebb serpenyőben kellő mennyiségű olajban aranybarnára sütjük a vékony szeletekre vágott hagymát.
Kiszedjük az olajból, és szűrőbe, vagy papírtörlőre tesszük, hogy leszáradjon. Az üvegtésztát néhány percre forró vízbe áztatjuk, hogy megpuhuljon, majd egy tiszta ollóval apróra vagdaljuk, leszűrjük, végül a hagymasütéshez használt olajban kissé átsütjük, félretesszük.
A lencsét fél liter vízben feltesszük főni. Amikor megpuhult, hozzákeverjük az alaposan átmosott rizst. Újra felforraljuk, és néhány percig főzzük. Ezután hozzákeverjük az olajban átpirított üvegtésztát is, majd megsózzuk. Az edényt levesszük a tűzről, a száját letakarjuk egy tiszta konyharuhával, majd rátesszük a fedőt.
Amikor minden hozzávaló megpuhult, belekeverjük a pirított hagyma felét, s végül a paradicsomszósszal és a maradék hagymaszeletekkel tálaljuk.
A paradicsomszószhoz egy kevés olajon megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzáadjuk az összezúzott fokhagymát, majd a kockára vágott paradicsomot, végül őrölt borssal és ízlés szerint csípős paprikával ízesítjük. 15-20 perc alatt kis lángon összefőzzük, majd mixerrel simára turmixoljuk.
Epilógus: teljesen sikerült rekonstruálni a kairói élményeket, már csak a forró utcai hangulat hiányzott. Ez elég rendes adag lett kettőnknek, de persze ez nem volt baj, hiszen másnapra is kellett ebéd.
 |
| még mindig éles vonal jelzi a Nílus egykori árterének határát (photo credit) |
 |
| Kairó (photo credit) |
Egy másik viszonylag sűrűn lakott országrész a már Ázsiához tartozó Sínai-félsziget, amit helyi nevén a "türkiz földjének" is hívnak, utalva arra, hogy e terület már évezredek óta a kék drágakő jelentős lelőhelye.
Az Ótestamentum számos jelenetének helyszínéül szolgáló Sínai-hegy lábánál található az Alexandriai Katalinnak szentelt ortodox keresztény kolostor is, mely ma a világ legrégebbi folyamatosan működő kolostora. Egyébként itt őrzik Mohamed próféta egyik kéziratát is, melyben a nemes vallásalapító pártfogásáról és megbecsüléséről biztosította az itt élő szerzeteseket. A cudar világtól a helyi beduin törzsekből verbuválódott katonák védelmezték a szent helyet, akik cserébe még mecsetet is kaptak a kolostor falain belül. Igaz, hogy ezt végül sosem használták, mert valahogy nem sikerült pontosan a Kába felé tájolni az imafülkét, de hát a szándék a lényeg - a Szent Katalin-kolostor mindenesetre ma három nagy világvallás zarándokhelye.
 |
| napkelte a Sínai-hegyen (photo credit) |
 |
| kopt kolostor a Nátron-völgyben |
Egyiptomi rizses-lencsés egytálétel
Hozzávalók a rizses lencséhez:
olívaolaj
2 közepes fej hagyma
5 dkg üvegtészta
1,5 dl lencse
1,5 dl rizs
só
Hozzávalók a paradicsomszószhoz:
olívaolaj
1 kisebb fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
4 paradicsom
fekete bors
csilipaprika ízlés szerint
Egy mélyebb serpenyőben kellő mennyiségű olajban aranybarnára sütjük a vékony szeletekre vágott hagymát.
A lencsét fél liter vízben feltesszük főni. Amikor megpuhult, hozzákeverjük az alaposan átmosott rizst. Újra felforraljuk, és néhány percig főzzük. Ezután hozzákeverjük az olajban átpirított üvegtésztát is, majd megsózzuk. Az edényt levesszük a tűzről, a száját letakarjuk egy tiszta konyharuhával, majd rátesszük a fedőt.
 |
| a rizses lencse, az átsütött üvegtészta és a betakart fazék |
 |
| paradicsommártás a turmixolás előtt és után |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése