Afrika utolsó abszolút monarchiája az apró Szváziföld. A Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között megbúvó kicsi ország lakói a szvázik. Nevüket a XIX. század közepén uralkodó II. Mswati királytól eredeztetik, aki dicsőséges regnálása alatt kiterjesztette birodalma határait, és sok népcsoportot beolvasztott országába, így erősítve meg pozícióját. A modern értelemben vett Szváziföld száz évvel korábban, az 1700-as évek közepén jött létre III. Ngwane vezetésével, akinek emlékére a kaNgwane országnév is mindmáig használatban van.
Decemberben, a déli félteke nyári napfordulója környékén, egészen pontosan a leghosszabb nappalhoz legközelebbi telihold után tartják Szváziföld legjelentősebb ünnepét, az Incwalát. Az uralkodó ekkor kóstolja meg az év első gyümölcseit, de a királyi család többi tagja is szerephez jut a több hétig tartó ünnepségsorozat alatt.
A téli hónapokban rendezik a másik nagy fesztivált, a hajadonok nádtáncát, az Umhlangát. Ilyenkor összegyűlnek az ország minden részéből érkező férjezetlen lányok, nádat vágnak, és kijavítják az anyakirálynő rezidenciájának hibáit. E szokás nem csupán praktikus szolgálattételt jelent, hanem egyrészt csapatmunkára neveli a fiatal nőket, másrészt szimbolikus kereteket biztosít az ősi szüzességi fogadalom intézményének, az Umchwasho ily módon való továbbéltetésének is. Az Umchwasho az önmegtartóztatás egy hagyományos rítusa, amikor is a király elrendeli, hogy minden olyan lány és fiatal nő, aki nincs még férjnél, életkorának megfelelő színű gyapjúsál viselésével jelezze érinthetetlenségét a férfiak felé. Az utolsó ilyen - meglehetősen kevés sikerrel megvalósuló - időszak 2001 és 2005 között állt fenn az AIDS terjedésének megakadályozása érdekében. A cél ugyan nemes, a társadalom felvilágosult tagjai szerint azonban az idejétmúlt eszköz épp a rossz végén ragadja meg a problémát.
Bár az utóbbi években a lakosság egyre inkább elvárosiasodik, a tradicionális szvázi családmodell a többnejűséget követi. A vidéki családok nádból készült házakban laknak - minden feleségnek saját kunyhója van külön háló-, főző- és raktárhelyiséggel, az udvar közepén pedig a státuszszimbólumként is funkcionáló istálló helyezkedik el. A háztartás kitüntetett tagja a családfő anyja, aki a telek legnagyobb kunyhójában él.
Sok szvázi önellátó gazdálkodást folytat - a leggyakoribb és legkedveltebb termények közé a tök, a kukorica, a bab és a rizs tartozik, de ismerik a kölest és az édes burgonyát is, és sok trópusi gyümölcsöt - mangót, guavát, papayát, banánt, avokádót - fogyasztanak. Húst - elsősorban kecskét, marhát és csirkét - csak különleges alkalmakkor esznek, viszont, ha vágásra kerül sor, nem sok minden vész kárba: hasznosítják a pacalt, a zúzát, a marhapofát és a lábat is.
Találtam egy videót, ami egy tipikus szvázi étel, a sidvudvu elkészítését mutatja be. Gyakorlatilag ugyanarról a kukoricakásáról van szó, melyet oly sok afrikai országban köretként fogyasztanak, viszont a sidvudvu alapja a főtt sütőtök, és önálló fogásként kerül az asztalra. Szváziföldön tejjel és cukorral eszik ezt a pépes ételt, én viszont inkább egy kevés hagymát, fokhagymát és paradicsomot pároltam hozzá feltétnek.
Szváziföldi sütőtökös kukoricakása
Hozzávalók:
30 dkg sütőtök
5 dl víz
csipet só
1,5-2 dl kukoricaliszt
A sütőtököt felkockázzuk, és enyhén sós vízben feltesszük főni. Amikor megpuhult, folyamatosan keverve hozzáadjuk a kukoricalisztet. Néhány percig tovább főzzük, amíg a kása teljesen meg nem dagad, és el nem veszíti lisztes ízét.
Epilógus: a megszokott afrikai kukoricakása némi ráadással - a sütőtök eléggé megváltoztatja az étel jellegét. A cukros-tejes változat is biztosan finom lehet, de azért a sült hagyma meglehetősen jól illett a koncepcióba, és igencsak sokat dobott a fogás megítélésen. Bár a szvázik önálló ételként fogyasztják, szerintem teljesen megfelelő köret lehetne valamilyen szószos csirke mellé, főleg most, hogy kezdődik a sütőtökszezon. Igazából magamnak készítettem ebédre, de azért a maradékot Rezső is megkóstolta. Nem is volt annyira lesújtó a véleménye.
 |
| falusi hangulat piaccal az Ezulwini-völgyben (photo credit) |
 |
| III. Mswati, Szváziföld királya hagyományos öltözetben a 2006-os Umhlanga fesztiválon (photo credit) |
Bár az utóbbi években a lakosság egyre inkább elvárosiasodik, a tradicionális szvázi családmodell a többnejűséget követi. A vidéki családok nádból készült házakban laknak - minden feleségnek saját kunyhója van külön háló-, főző- és raktárhelyiséggel, az udvar közepén pedig a státuszszimbólumként is funkcionáló istálló helyezkedik el. A háztartás kitüntetett tagja a családfő anyja, aki a telek legnagyobb kunyhójában él.
 |
| nádkunyhók (photo credit) |
Találtam egy videót, ami egy tipikus szvázi étel, a sidvudvu elkészítését mutatja be. Gyakorlatilag ugyanarról a kukoricakásáról van szó, melyet oly sok afrikai országban köretként fogyasztanak, viszont a sidvudvu alapja a főtt sütőtök, és önálló fogásként kerül az asztalra. Szváziföldön tejjel és cukorral eszik ezt a pépes ételt, én viszont inkább egy kevés hagymát, fokhagymát és paradicsomot pároltam hozzá feltétnek.
Szváziföldi sütőtökös kukoricakása
Hozzávalók:
30 dkg sütőtök
5 dl víz
csipet só
1,5-2 dl kukoricaliszt
Megjegyzések
Megjegyzés küldése