21 | Janssons frestelse (Jansson kísértése), Svédország

A Nobel-díj országa maga is sok kitüntetettet adományozott a világnak. Gyerekkorunk egyik kedves meséje, a vadludakkal utazó Nils Holgersson története is egy díjazott írónő, Selma Lagerlöf tollából született.

a húszkoronás bankjegy is őrzi az írónő és mesehősei emlékét (photo credit)

Az olvasmányos könyvecske kedves formában veszi rá a gyerekeket Svédország földrajzának megismerésére, hiszen az elvarázsolt kisfiú egészen Lappföldig jut el kalandjai során. Biztosan sok jellegzetes piros falú házacska felett is átrepült, melyek üde színfoltok a vidéki tájban. A világ más tájain egyszerűen svédvörösnek titulált festéket Falun rézbányáiban találták fel pár száz évvel ezelőtt. Ma is nagy népszerűségnek örvend, hiszen életteli színe mellett a faházakat az idő vasfogától is védi.

a gazdagon dekorált Hälsinglandi farmok házainak egyike (photo credit)

Nemrég egy utazási magazinban fedeztem fel, hogy Stockholmban édesgyökér-fesztivált tartottak. Az északi országokban igen kedvelt csemege a szalmiákcukor, ami annyiban különbözik a mi hőn szeretett medvecukrunktól, hogy szalmiákkal varázsolnak neki furcsa sós ízt.

szalmiákcukor (photo credit)

Ha a svéd konyháról van szó, természetesen nem kerülhetjük meg a svédasztal intézményét. A svéd gasztronómia a karácsonyi julbord változatos kínálatában csúcsosodik ki: a sonkákat, halakat felvonultató hidegtálak mellett apró húsgolyók, sertéssültek, kolbászfélék, burgonyás köretek, kenyér, vaj, különböző sajtok, cékla- és káposztasaláták emelik az ünnep fényét. A fogások sorának elmaradhatatlan tagja a Janssons frestelse, azaz a Jansson kísértése néven elhíresült rakott krumpli. Hogy ki is volt valójában a szóban forgó Jansson, az kérdéses: egyes források szerint egy ínyenc operaénekesről van szó, mások viszont azt mondják, hogy az ételt egy asszonyság ügyes szakácsnője alkotta egy különleges alkalomból adott vacsorára, és akkor kapta a nevét egy film címe után.

A Janssons frestelse nagyon hasonlít a franciák gratinírozott burgonyájához egy svédcsavarral, ami pedig nem más, mint a sprotni. Angol nyelvű receptekben gyakran szardellát olvashatunk, ami nem teljesen ugyanaz. A kavarodás oka az, hogy az általunk sprotniként, illetve angolul sprats-ként ismert hal (Sprattus sprattus) svéd neve anjovis, míg az ajóka, közismert nevén a szardella (Engraulis encrasicolus) megnevezése angolul anchovies, svédül viszont sardeller. Miután ezt tisztáztuk, annyit még tudni kell, hogy nem friss (nyers) hal, hanem a recept szerint konzervhal szükséges, mégpedig nem is olajban, hanem pikáns lében eltett sprotni. Stílusosan a jól ismert skandináv bútoráruház élelmiszerosztályán kerestem megfelelő terméket - és természetesen találtam is.

Jansson kísértése

Hozzávalók:
1 kg burgonya
2 fej hagyma
200 g pikáns lében eltett sprotni
3 dl tejszín
4-5 evőkanál vaj

A burgonyát meghámozzuk, és vékony hasábokra vágjuk. A megtisztított hagymát legyaluljuk, vagy vékonyan felszeleteljük. A halat leszűrjük, de a levét nem öntjük ki, hanem egy tálkába gyűjtjük, és ízlés szerint egy részét hozzákeverjük a tejszínhez.

Egy tűzálló tálat kivajazunk, belerétegezzük a krumpli felét, a hagymát, a lecsöpögtetett halfiléket, majd beborítjuk a maradék krumplival, és az egészre ráöntjük a halpácos tejszínt.

burgonya, hagyma, sprotni, burgonya, tejszín

A tetejére vajat darabolunk. Előmelegített sütőben aranysárgára sütjük, míg a burgonya teljesen meg nem puhul.

Epilógus: annak ellenére, hogy nem sóztam meg külön a krumplit, eléggé sós lett, de utólag okos az ember. Én nagy vagányan belekevertem az összes lecsöpögtetett páclevet a tejszínbe, de legalább a felét kicserélhettem volna vízre (vagy inkább tejre). Emil sem volt elragadtatva a vacsorától, őszerinte egyáltalán nem kellene bele a pácléből, viszont talán egy picit több tejszínt használhattunk volna. Azt hiszem, legközelebb megpróbálom kicsit megváltoztatni az arányokat. Egyébként négy adag lett.


Megjegyzések