Az Atlanti-óceán partján fekvő Gambia egyetlen szárazföldi szomszédja Szenegál, mely három égtáj felől veszi körbe a hosszúkás országot. A két ország történelme a gyarmatosítás kezdetén fonódott egybe, amikor francia telepesek érkeztek a területre, de végül az amerikai függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi béke értelmében Nagy-Britanniára szállt a Gambia folyó vidéke fölötti irányítás joga. A későbbiekben tehát a brit fennhatóság határozta meg Gambia történelmének alakulását, míg szomszédja a francia mintát követte. A kicsi ország 1965-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd 2013-ban - hogy végleg leszámoljon a gyarmati rendszer mindenféle örökségével - még a Nemzetközösségből is kilépett.
Az ókorban és a kora középkorban hatalmas kőköröket építettek a nagy folyó száz kilométeres körzetében. A több mint 1000 misztikus építmény mindmáig annak bizonyítéka, hogy már akkoriban is jó munkaszervező képességgel és kifinomult ízléssel rendelkező népek lakták a vidéket.
Később kevésbé nemes foglalatosságban jeleskedtek - Gambia, hasonlóan a Nyugat-Afrika partjain fekvő többi országhoz, a transzatlanti rabszolga-kereskedelem egyik központjává vált, amíg Nagy-Britannia 1807-ben el nem törölte a barbár intézményt. Az ez időkből fennmaradt építészeti emlékek ma a Világörökség részét képezik.
Gambia földrajza és klímája egészen barátságos, ami nem csoda, hiszen az ország gyakorlatilag egy folyóparton fekszik. Jelentős ágazat a mezőgazdaság, a legfőbb termény a földimogyoró, de nagy szerep jut a tengeri és folyami halászatnak is, például az asszonyok által gyűjtött osztriga az egyik legkedvesebb gambiai csemege.
A nyugat-afrikai országok egyik tipikus étele a yassa-módra készített hal vagy csirke. A húst (vagy halat) hagymás-citromos páccal fűszerezik, majd grillrácson vagy serpenyőben megsütik. Én most egy magányos ebéd gyanánt a fagyasztóban szomorkodó két darab tengeri halfilét készítettem el a savanykás ízesítéssel.
Gambiai hagymás-citromos hal
Hozzávalók:
1 hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 dl földimogyoró-olaj
1/2 evőkanál mustár
1/2 citrom leve
2 evőkanál borecet
1 babérlevél
ízlés szerint csilipaprika
1 evőkanál szójaszósz
őrölt bors
só
halfilé (pl. tőkehal, lazac)
A hagymát felaprítjuk, a fokhagymát összezúzzuk, majd a többi fűszerrel és ízesítővel együtt simára keverjük.
Beleforgatjuk a halat, és kb. egy órán keresztül pácoljuk.
Ezután a halat kivesszük a hagymás keverékből, és serpenyőben vagy grillrácson készre sütjük.
Közben a pácot egy kisebb serpenyőben összeforraljuk, hogy a hagyma megfonnyadjon.
A sült halat végül rizzsel, valamint az összefőzött páccal leöntve tálaljuk.
Epilógus: kellően pikáns, savanykás, egyben fűszeres ízvilág.
 |
| Banjul, Gambia fővárosa (photo credit) |
 |
| kőkör Wassuban (photo credit) |
Gambia földrajza és klímája egészen barátságos, ami nem csoda, hiszen az ország gyakorlatilag egy folyóparton fekszik. Jelentős ágazat a mezőgazdaság, a legfőbb termény a földimogyoró, de nagy szerep jut a tengeri és folyami halászatnak is, például az asszonyok által gyűjtött osztriga az egyik legkedvesebb gambiai csemege.
 |
| az ornitológusok kedvelt helye, a Lamin Lodge egy mangroveerdőben (photo credit) |
Gambiai hagymás-citromos hal
Hozzávalók:
1 hagyma
1 gerezd fokhagyma
1 dl földimogyoró-olaj
1/2 evőkanál mustár
1/2 citrom leve
2 evőkanál borecet
1 babérlevél
ízlés szerint csilipaprika
1 evőkanál szójaszósz
őrölt bors
só
halfilé (pl. tőkehal, lazac)
A hagymát felaprítjuk, a fokhagymát összezúzzuk, majd a többi fűszerrel és ízesítővel együtt simára keverjük.
Ezután a halat kivesszük a hagymás keverékből, és serpenyőben vagy grillrácson készre sütjük.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése